Hogyan kezdődött?
Hogy is kezdődött a vitorlázás iránti vonzódás? Talán már akkor, amikor — mint velem sok egykorú (1964) — Dékány András kalóz történeteit olvastam. Azóta sajnos sok víz lefolyt már a Dunán. Bár van haszna is az eltelt időnek, mert akkor azt hittem hogy a kalózokat szeretem és eszembe sem jutott hogy elmenjek vitorlázni, sajnos. Ma már tudom hogy azt az életmódot szeretem, a végtelen tengeren való létet, a szabad utazást ahol nem függök annyira a pénztől, mert a természet energiájával a széllel oda megyek ahová akarok. Nem kell azon gondolkozzak hogy van-e pénzem repülőjegyre, vagy egyáltalán megy-e arra a kis szigetre repülő ahová menni akarok. Szóval a jóval kevesebb korláttal teli életmód az ami vonz. És a kalózokat már nem szeretem, mert nem olyanok mint a Dékány könyvekben, viszont elmentem vitorlázni tanulni. :)
2009 januárjának egyik reggelén, munkába menet, ismét eszembe jutott hogy szeretnék megtanulni vitorlázni. Ahogy beértem, elmeséltem Leo barátomnak, hogy mire szántam el magam és csodák csodájára, ő is már évek óta szeretett volna levizsgázni. Ő már vitorlázott egyszer, én még életemben nem vitorláztam. Elkezdtünk tanfolyamok után kutakodni. Leonak volt egy ismerőse akinek a hajóján már egyszer vitorlázott és aki szervez tanfolyamokat Horvátországban.
A Magyar és a Horvát vizsga között kellett döntenünk. Viszonylag egyszerű döntés volt, mert ugyanolyan korlátlan óceáni engedélyhez a horvátokná 5 nap alatt lehet hozzájutni kb. 900 EUR-ért, míg itthon szerintem 2 évig is eltart és mire minden tanfolyamot, gyakorlatot végigjár az ember biztos hogy millió ha nem milliók az ár. A szerzett tudásban biztos van különbség, de a tudást önállóan is meg lehet szerezni. Szóval a horvát C vizsga mellett döntöttünk. Hogy miért C, azaz korlátlan? Mert egyikünk sem szereti a korlátokat. Nehogy egyszer ez legyen akadálya egy óceán átkelésnek, vagy egy földkörüli útnak. :)
A nagy különbség a B és C vizsga között csak az ár. A tananyag szinte ugyanaz. A B vizsgához tanfolyamot sem kell végezni, csak vizsgázni. Ha mégis tanfolyamot végez az ember akkor 350 EUR körül mozog az ár és 1–3 nap a hossza. Adriai hajózáshoz bőven elég a B vizsga is. A C vizsgához 5 napos, Horvátországban akkreditált tanfolyamot kell elvégezni, ezért drágább. Gyakorlati oktatás és vizsga nincs, csak elméleti. Ez először nekem is meglepő volt, de a horvátok úgy gondolják hogy tudás nélkül úgysem merészkedsz ki a tengerre.
Ezek után már csak tanfolyamot kellett keressünk. 4–5 cégnél is próbálkoztunk, az győz aki előbb tartja. Olyanok voltunk mint a gyerekek, ha már döntöttünk akkor minden azonnal kell. :) Végül sok ígéret és halasztás után május elején sikerült elkezdjük a tanfolyamot. Magyar cégünk akinél befizettünk, az Adria-yacht Kft. volt és az oktatónk Bokor Imre, Leo régi ismerőse akivel egyszer már hajózott. 910 EUR-t kellett befizessünk, de ezért megkaptuk a horvát oktatást, megszállhattunk Imre hajóján és minden tanfolyami nap után Imre még kb. 4–5 órát oktatott bennünket, ami sokszor hasznosabb volt mint a hivatalos tanfolyam. Bár én sokszor este 11 körül már „alfa állapotban" tanultam és a legnagyobb energiát az vitte el hogy nyitva tartsam a szemem. :)
A hivatalos tanfolyamot az AdriaMare szervezte és Hovanecz Zoltán tartotta az órákat. Ebből már az is kiderült hogy szerencsésen magyar oktatót kaptunk és így magyarul folyt az oktatás. Sőt a zadari kapitányságon ahol vizsgáztunk, van egy horvát kapitány — csak a keresztnevére emlékszem, Mladen —, aki magyar barátnője miatt egész jól megtanult magyarul, ezért a vizsga is magyarul zajlott. Mind a nyolcunknak sikerült.
