Az út
Idén kicsit későn kezdődött számunkra a szezon. Zenkő már márciusban a Femme Fatale fedélzetén ismerkedett az Atlanti-óceánnal. Nekem csak egy kis munka jutott márciusban: Attila segített meghegeszteni az orrkilépőt, mert tavaly egy horgonyzásnál elgörbült. A hajózásra már nem jutott idő a hosszú hétvégén.
Az útvonal összesen 63 tengeri mérföld: első nap 11 tmf, második nap 24 tmf, harmadik nap 23 tmf, negyedik nap 5 tmf.
2013. június 28. – Péntek
7 körül megérkeztünk Zadarba. A kompunk 10-kor indult, így volt még idő enni, sétálni és a vízi orgonát hallgatni is. Veli Ratra 12 körül érkeztünk. Gyorsan átnéztük a hajót, fel kellett tenni a vitorlákat, a motort is ki akartam próbálni — tavasszal nagyon nehezen indult be.
Az indulással nem volt gond, ellenben nem forgott a vízpumpa tengelye. Gyorsan el is keserítettük Zenkőt, hogy ebből nem lesz mai indulás. Szerencsére Attiláék átjöttek és egy kis kupaktanács, egy kis rásegítés, és elindult a vízpumpa. Nagy kő esett le a szívünkről, és fél négykor már el is indultunk Ist irányába.
2013. június 29. – Szombat
Mára jó szelet ígértek. Hétkor keltünk, kilenckor már útban voltunk az átjáró felé. Simuniba akartunk menni, de mivel a jó szél irányában is szemben fújt volna, inkább Olib megkerülésével próbáltuk elérni a célt.
Alighogy átértünk az átjárón, vitorlát bontottunk és 4–5 csomóval élvezetes tempóban haladtunk Olib felé. Zenkő szerette volna kipróbálni magát — mindent ő csinált egyedül, segítség nélkül. Vitorlát húzott, bevont, kormányzott.
2013. június 30. – Vasárnap
Kilencig aludtunk. Addigra Attilláék már a reggelin is túl voltak és Erika már az öblöt is körbe evezte. Tízkor mi is elindultunk Vir felé az enyhe nyugati szélben. Ezzel a sebességgel küzdöttük el magunkat negyedikig, ahol negyed négykor dobtunk horgonyt.
2013. július 1. – Hétfő
Az utolsó nap Viriről visszafelé. Rövid, kellemes vitorlázás zárta a 2013-as szezonnyitót.
