Az út
Idei vitorlázásomat azon szerencsés véletlenek köszönhetem, hogy Balaton Zoliék Alaszkában vitorláznak, és ez idő alatt a másik hajójukkal kikötőt szeretnének váltani. Így szükségük volt valakire, aki átviszi a hajójukat, és engem találtak meg. Örömmel vállaltam — így idén sem maradok vitorlázás nélkül. Az meg, hogy három hét, úgy alakult, hogy a régi kikötőben augusztus 15-én lejárt a szerződés, az újban meg csak szeptember 1-én tudták fogadni a hajót.
Sokáig úgy volt, hogy Zenkővel együtt visszük a hajót, esetleg Nóra lányom is jön, de végül egyedül maradtam az útra. Gondoltam, így majd tesztelem magam az óceáni szóló vitorlázásra, esetleg éjszakai menettel is. :)
2017. augusztus 12. – Szombat
A busz este 22:15-kor indult — egy nagy alvással kezdődött az utazás. A busz nagyon nemzetközi volt. A határnál összeszedték az útleveleket, majd a sofőr az ország neve alapján osztotta ki őket — jó játék volt. :) Voltak Peruból, Mexikóból, Brazíliából, Japánból, Írországból, Oroszországból, és azért voltunk Magyarországról is páran.
2017. augusztus 13. – Vasárnap
Fél tízkor érkeztünk Splitbe. Meggylekváros süti után vissza a komphoz — amin mozgólépcső is volt. :) Kb. egy órás az út Supetar-ba, onnan fél óra busszal Milnába. A hajót hamar megtaláltam. Kis ismerkedés, olaj ellenőrzés, motor próba, bilge takarítás, séta a városban, alvás.
2017. augusztus 14. – Hétfő
Délelőtt vásárolgattam, utána hirtelen elhatározásból kisebb gyalogtúrára indultam. Lakatlan helyre jutottam, ahol megfürödhettem — fürdőcucc sem volt nálam. Nagy élmény volt hosszú idő után újra úszni a tengerben.
2017. augusztus 15. – Kedd
Reggel ötkor futás. Az idegenforgalmi adót kellett befizessem — de egész nap zárva volt a kapitányság. Végül kiderült, hogy kint vannak ellenőrizni. „Hívjam reggel nyolckor." Horvát mentalitás. :) Ugrott a délutáni indulás.
2017. augusztus 16. – Szerda
Reggel nyolckor telefonáltam, három perc múlva ott volt az ember. Egy órakor indultam Hvar–Vis irányába. Klassz 10–15 csomós Mistrállal, 4–5 csomóval haladtunk. Hvarig tartott a jó szél, Vis előtt fogyott el — motort kellett indítani. A vis-i belső öböl dugig volt; külső öbölben horgonyoztam.
2017. augusztus 17–18. – Csütörtök–Péntek
Vis közelében laza napot tartottam: úszkálás, főzés, napló írás papírral és tollal (kevés volt az áram). Változott az előrejelzés: délutánra jó Mistrált mondott. Kettőkor indultam Vela Luka (Korčula) felé — végig motoroztam öt órát. Másnap Loviste felé tovább.
2017. augusztus 19–20. – Szombat–Vasárnap
Korčula városánál megálltam feltölteni a készleteket. Bevásároltam, sétáltam az óváros promenádján. Éjszakára megérkezett a Bora 15 csomóval.
2017. augusztus 22. – Kedd
Egész délelőtt 15–20 csomós Borában, oldalszélben jól haladtunk Mljet felé. Délben delfineket küldött Neptun — pár percig lustán úszkáltak a hajó körül. Délután 20 csomós Mistrál. Sobre öblében horgonyoztam.
2017. augusztus 23. – Szerda
Ston várfalát jártam be — a „kínai nagyfal kis testvérét" itt építették a Pelješac-félsziget védelmére. Egy kínai lánnyal és egy német párral már csak köszöntünk egymásnak: „hello again!" — vagy ötször találkoztunk. :) Bacon burger és sör zárta a napot.
2017. augusztus 24–25. – Csütörtök–Péntek
Sipan szigetére hajóztam. Bejártam a várost, petánk meccset néztem. Egy ausztrál és egy amerikai turistától megtudtam: nagy túristahajókon hozzák őket szigetről szigetre. Az amerikai azt mondta, Magyarországra is akar jönni. :)
2017. augusztus 26. – Szombat
Dubrovnikba tankolni — majd gyorsan el onnan. A sok jetski „mint ezernyi szúnyog zümmög mindenütt." Cavtat felé indultam.
2017. augusztus 27. – Vasárnap
Cavtatban maradtam. Montenegrót nem kockáztattam meg a kötelező biztosítás nélkül — pedig a Kotori-öböl gyönyörű hely. Átnéztem az útikönyvet: a hegyi erdős úton feljutottam a temetőhöz, a Račić-mauzóleumhoz és egy klassz kilátóponthoz.
2017. augusztus 28. – Hétfő
Mulenat — az ország legdélebbi, Cavtaton túli sarka; csak annak érdemes idejönni, aki direkt emiatt tér le. Szélcsend ígéretére csónak a fedélzetre — de gyorsan jött 15–20 csomós szembe szél. Vitorlát fel, 4–5 csomóval ment a kis hajó.
2017. augusztus 29. – Kedd
Hat órakor úton voltam Kolocep felé. Cavtat előtt 25–30 csomós Borába kerültem — gyorsan leeresztettem a csónakot, az orrvitorlát harmadáig kiengedtem. A helyi hajókon kívül csak én voltam a horgonyzóban. Egy manchesteri párral többször összefutottam a faluban és a túraösvényeken.
2017. augusztus 30. – Szerda
Lopud szigetén az erődöt kétszer másztam meg, és hatalmas szedrest találtam. Reggel átfutottam a sziget másik végéig. Naplemente közben söröztünk a parton, majd a sötétben fürödtem.
2017. augusztus 31. – Csütörtök
Elafiti-összefoglaló: Lopud az erőd miatt vitte el a pálmát, utána Kolocep a szép erdős ösvényeivel, majd Sipan a Sudurad körüli túraúttal. Mindhárom érdemes. Vitorlával elindultam Slano felé.
2017. szeptember 1. – Péntek
Megérkeztem Slanoba. Légrádi Márk (leendő Földkerülő) és a Hyperion legénysége fogadott — mindannyian ismerték Balaton Zolit. Márk gyorsan hozott egy csatlakozót a slaghoz. Este a jól megérdemelt félórás zuhany: aki próbálta már, hogy két és fél hétig csak a tengerben fürdött, tudja, hogy mennyire nem akaródzik kijönni a melegvizes zuhany alól. :)
2017. szeptember 2. – Szombat
Csomagolás, búcsú, hazafelé busszal. Splitben az ausztrál párnak, akik négy napot töltenek Budapesten, összeszedtem egy programot Pestre és Szentendrére. A busz fél órás késéssel indult, útközben kétszer megállt — és három órával hamarabb érkezett, mint amit a menetrend írt. Senki nem reklamált. :)
